OIDIPUSZ KIRÁLY
tragédia
„Senki hát halandó embert, ki e Földön várja még
végső napját, ne nevezzen boldognak, míg élete
kikötőjét el nem érte bánat nélkül; biztosan.”
(ford.: Babits Mihály) Szophoklész
Az „Oidipusz király” egy szörnyűséges bűn tettesének kiderítéséért folytatott nyomozás feszült izgalmú története, a legelső „krimi” a világirodalomban.
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2011. május 3. kedd, 19:30
Thébában járvány dúl, és ez a kétségbeejtő jelen a múltból fakad. Miért küldték az istenek a városra a halálos vészt? A Kar újra a város egykori megmentőjeként tisztelt királyától, Oidipusztól reméli a megoldást. Kreón, a király sógora azt a jóslatot kapja, hogy a romlást a városra Laiosz király gyilkosának jelenléte hozta. Oidipusz átokkal sújtja a gyilkost, és parancsot ad az elfogatására. A meg nem alkuvó, keményen igazságért küzdő király nem hőköl vissza, bármilyen ijesztő lesz az eredmény. És az derül ki, hogy – bár nem tudott róla – ő maga volt annak idején a tettes: ő ölte meg apját, és ő vette feleségül saját anyját. A vérfertőzés büntetése pedig megvakíttatás. Oidipusz itt se hátrál: maga hajtja végre az ítéletet, megvakítja magát és elhagyja királyi székét.[...] Teirésziász, a jós hiába lát mindent előre. Senki se hallgat rá, nem tudja ő se megállítani a saját tragédiája felé siető hőst.
A szövegkönyvet Jon Fosse átdolgozása alapján fordította Krisár Csilla Mária
Díszlet: Fodor Viola
Jelmez: Remete Kriszta
Súgó: Csordás Bernadett
Zene: Rozs Tamás
Ügyelő: Bors Gyula
Segédrendező: Hatvani Mónika
Rendező: Rusznyák Gábor
A Várnegyed története férfiaktól hangos: mintha kizárólag csak uralkodókról, államférfiakról, hadvezérekről, katonákról és építészekről szólna. A Budai Várséták programjában azonban a budavári nőké a főszerep!
A 19. század végén rohamos fejlődésnek indult a főváros, de a nagyvárosi paloták, széles körutak, pezsgő kávéházak és fényűző bálok mellett nem volt ritka a bordélyházak és kéjnők látványa sem. A prostitúció gyakran szerepelt az újságok hasábjain, visszatérő témája lett a közbeszédnek és szorosan összefonódott a városi élet számos területével. De hogyan működött valójában ez a sajátos félvilág? Kik voltak az örömházak lakói és vendégei?
Várunk mindenkit, aki szívesen nézne filmet a szabad ég alatt, Budapest szívében, egy csodaszép, panorámás, kutyabarát helyszínen.
2021. augusztus 20-án nyílt meg az érdeklődők előtt a Budavári Palotában újjászületett Szent István-terem. Az államalapító Szent István királyunkról elnevezett…
Ismerd meg velünk a főherceg és családjának életét, és járjuk be együtt a Habsburgok magyar ágának budavári temetkezőhelyét!
Egy idős fa áll egy botanikus kert közepén. Magányos, ahogy a kert többi lakója is – sok ezer kilométerre eredeti…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
