Élményprogram, Tudományos ismeretterjesztés

A 19. század végén rohamos fejlődésnek indult a főváros, de a nagyvárosi paloták, széles körutak, pezsgő kávéházak és fényűző bálok mellett nem volt ritka a bordélyházak és kéjnők látványa sem. A prostitúció gyakran szerepelt az újságok hasábjain, visszatérő témája lett a közbeszédnek és szorosan összefonódott a városi élet számos területével. De hogyan működött valójában ez a sajátos félvilág? Kik voltak az örömházak lakói és vendégei?

Mit jelentett valójában a székelyek évszázadokon át emlegetett határőrző szerepe? Mennyiben igaz a romantikus kép a keleti végeket védő, kiváltságos harcos közösségről, és milyen történelmi valóság húzódik meg a legendák mögött?

„…az ész, vitézség, semmi szerencse nélkül” – írta Zrínyi Miklós A vitéz hadnagy című művében. A költő és hadvezér jelmondata, a sors bona, nihil aliud („jószerencse, semmi más”) arra emlékeztet, hogy a hadvezéri pályán a tehetség és a bátorság mellett olykor a szerencse is döntő szerepet játszhat.

A Rejtélyes történelem előadás-sorozat ezúttal egy olyan magyar életutat mutat be, amely világszerte ismertté vált, itthon mégis kevesen hallottak róla.